Pohárköszöntő Antal
Pistának!
Eljött a nagy nap,
melyet régen vártál,
Nem kell munkába járj,
hová eddig jártál!
Nem kell az órát
csörgőre felhúzni,
Főnök helyett, csak
az asszony fog nyúzni!
Jártál te munkába,
több mint negyven évet,
Legalább még egy
annyit, kivánok még néked.
Érd meg az unokád,
aranylakodalmát,
Csak azután rakjúnk,
a koporsódba szalmát!
Az idegen menyecskékről
lassan le kellene szokni,
A szaros gatyádat már,
csak az asszony fogja mosni!
Hűvös pince gátorról,
ne is álmodozzál,
Szép mennyecske
cicikről, lassan le kell szokjál.
Sok mindenről le kell
szokni, le szoktat az élet,
Nem sokára eléred a,
pucád se áll néked.
Az az idő el múlt,
lassan be kell látni,
Nem sok nyugdijas
szokott, kis búbát csinálni!
Azt kivánom néked te
kivétel legyél,
Egy vagon viagrát
előtte, meg kellene egyél,
Lehet attól is csak, a
lábad fog dagadni,
Mielőtt elkezded, már
abba is kell hagyni!
A szégyenkedésre,
hogy ne legyen okod,
Fejlett a teknika, itt
a görbe botod.
Ezzel játszadozhatsz,
hisz ez mindig kemény,
Álmodban az lehetsz,
mi régen voltál – legény!
Nem sok menyecskét
fogsz, te már megkarózni,
A fonyadt tököddel
fogsz majd bé takarózni!
El múlott a nyár, azt
mondja a nóta,
Jó pálinka előtt,
jól esik a móka.
Egésséget nem vehetsz
se pénzzel se kincsel,
Soká élj még Pityu,
mondom neked SINCER!
2010. jún. 25
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése