Elbámulom sokszor, az úton járókat,
Az úton menőket,
A nyakas férfiakat, a szép gyönyörü nőket,
Szépen karonfogva jönnek ők a templom felé,
Büneiket otthon hagyják, emelt fővel állanak,
A JÓATYA elé!!!
Jól is van ez így, és bizonnyal szép is,
Büneiket Isten megbocsájtja, no de azért mégis,
JÓ ISTENÜNK előtt, hajtsuk meg fejünket,
Asszony becsülje meg a férjét,
Mi meg a nejünket!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése