Hely te Bagolyváram, ó te kedves pincém,
Vajon meddig tudlak, látogatni még én?
Ha lelkem háborog, látásod megnyugtat,
Te feléd már régen, ismerem az utat!
Sok,sok boldog órát, adtál itten nékem,
Nem jó szemmel nézte mindig,
A kedves feleségem!
Tévedtem sokszor, mostan már belátom,
Jöjjön ő is fel énvelem,
Még vagy tíz, tízen öt nyáron!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése