Barátaimnak!!!

Öreg muzsikusok, régi jóbarátok,

Minden rosszat felejtek, ha gondolok reátok!

Össze köt veletek, annyi édes emlék,

Nélkülök én boldogtalan, és szegényebb lennék!

Felejthetetlen sok, átmulatott éjel,

Ha kellett szemben is, pisiltünk a széllel!

Három éjszakát is, át tudtunk mulatni,

Holt fáradtan is, jókedvet mutatni!

Azóta már régen, változott a vászon,

Szépen megvénültünk, én ezt már így látom!

Számos éjszakákon, róllatok álmodom,

Régi szép nótákat, veletek dúdolom!

Oly érdekes és szép az ilyen éjszakai álom,

Kik már rég elmentek, őket is magam előtt látom!

Álmaimban nincs külömbség, élők, holtak között,

Közöttünk kik mozgunk, vagy aki elköltözött!

Én már úgy érzem, hogy lassan leépülök,

Nem kel igyak semmit, akkor is szédülök!

Feledékeny vagyok, ímbolyogva járok,

Olvasni is csak, pápa szemmel látok!

A kenyerem javát, már régen megettem,

Dalolni, múlatni, igencsak szerettem!

Tehát barátaim, bátran fel a fejjel,

Mi ezután jön, nem vehetjük meg, forintal vagy lejjel!

              Húzzuk a vonóba, az utolsó százast,

              Hisz a banda ingyen, mégsem muzsikálhat!!!!