Amikor a tavasz már, megette a telet,
Gólya madár szállt el, a Bandi házok felett!
Addig körözött mig, oda le is szállott,
Nem kis örömünkre, egy legénnyel megáldott!
Az ám! két éve már, hogy te megszülettél,
A kis Bazsikából, már Balázska lettél!
Mikor megcibálod őszülő bajszomat,
Énnálamnál akkor, senki sem boldogabb!
Áldja meg az Isten, minden egyes lépted,
Lányokat csábitó, huncut nevetésed.
Szüleidnek legyél örök büszkesége,
Kicsiny nemzetünknek, méltó reménysége!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése