Zsikének!!!

Erzsébet estéjén, mit is mondjak néked?
Harminc négy éve már, hogy együtt lakok vélled!
Madár szárnyon repültek el felettünk az évek,
Voltak csunyácskák is,meg voltak köztük szépek!

Sorra megszülettek fiuk meg a lányunk,
Üdülésre, unalomra nem volt idő nállunk.
Mint a kotló ügyel, az ő csibéire,
Te is úgy vigyáztál ám a tiéidre!

Ők is elrepültek mint ősszel a madár,
Hisz a költözésben, te voltál a tanár.
Nem mindenki váltott, háromszor is fészket,
Ezt a jószokásod, köszönhetem néked!

No de mostmár tudom, rosszat nem akartál,
Ezért kigyót, békát, nem dobálok reád.
Nem tehetek rólla, hogy véllem vert meg az ÚR,
Még a jó pap is,talán holtig tanul!

Megbocsájtottál már,száz meg száz hibámat,
Sokszor trágár szavak, hagyták el a számat!
Bevallom tenéked, minta férj nem vagyok,
Még vagy ötven évig, ilyen is maradok!

Megáldott az Isten, négy szép unokával,
Adja Isten áldjon, meg egy egész nyájjal!
Akár mennyi lesz, bennük örömödet lejed,
Értük a tehenet még, jó sokáig fejjed!

Néha azért rám is, jusson egy kis idő,
Türelem, szeretet, hidd el nem fogy csak nő.
El kel fogadni már, minden kicsi esélyt,
Adjon az ÚRISTEN, sok Erzsébet estét!!!
        2015 nov.18 !