Őszel amikor a, hordók muzsikálnak,
Muslicák fölöttük, halál táncot járnak!
Mámoritó táncot, hordó kotyogásra,
Útánna kómában, hullanak egymásra!
Járják a táncukat, gyorsan körbe, körbe,
Mignem bele esnek, a mustos vödörbe!
Sok hires szeszbajnok, mikor őket látja,
Irigykedve néz fel, a kis muslicára!
Bút, bánatot szeretnék sokan elfeledni,
Pálinkába, borba, igy beledögleni!
A muslica életét, te is megmentheted,
A pohárból gyufaszállal gyengéden kiszeded!
A muslica emberre se, dobjon senki követ,
Hajitsunk be számukra, inkább mentőövet!
Sokat számit nékik, még egy szalmaszál is,
Ne gondolkozz testvér, segits rajtuk máris!!!
2016 okt. 27!!!
2016/10/27
2016/10/23
Őszi számadás!!!
Mikor látom a sárguló levelek hulását,
Egyre jobban érzem, éveim mulását!
Gyakran eszembe jut, igy október végén,
Ott álok én is az élet, szakadéka szélén.
Csak egy porszem vagyok ebben a világban,
Egyetlen egy csep viz, a nagy óceánban,
Egy gondolat azért folyton nyugtalanit,
Istenemre, nemzetemre, hagyok e valamit?
Kenyerem javát már, régen megettem,
Tücsök módra az életem, végig énekeltem!
Mint a hangya próbáltam,gyüjteni dalokat,
A jövőnek megmenteni, próbáltam azokat!
Bocsásd meg Istenem, száz meg száz bünömet,
Ne hagyd elveszni, drága nemzetünket!
Szép magyar hazánkra sátán, már a fogát feni,
Ne engedd JóUram! Ne engedd meg neki!!!
2016 Október 23 !!!
Egyre jobban érzem, éveim mulását!
Gyakran eszembe jut, igy október végén,
Ott álok én is az élet, szakadéka szélén.
Csak egy porszem vagyok ebben a világban,
Egyetlen egy csep viz, a nagy óceánban,
Egy gondolat azért folyton nyugtalanit,
Istenemre, nemzetemre, hagyok e valamit?
Kenyerem javát már, régen megettem,
Tücsök módra az életem, végig énekeltem!
Mint a hangya próbáltam,gyüjteni dalokat,
A jövőnek megmenteni, próbáltam azokat!
Bocsásd meg Istenem, száz meg száz bünömet,
Ne hagyd elveszni, drága nemzetünket!
Szép magyar hazánkra sátán, már a fogát feni,
Ne engedd JóUram! Ne engedd meg neki!!!
2016 Október 23 !!!
2016/10/02
4 SZER 2 !!!!
Az infók tehát nem tévesek,
Az ikrek tényleg négy évesek!
Gyorsan elmultak az évek,
Megnőttek már a legények!
Mék a Zsombi? mék a Sasa?an
Nem tudhatja azt a papa!
Két aranyos kis jelenség,
Megismerni képtelenség!
Négy kis csillag ragyog,életünknek egén,
Ezek mind ti vagytok, drága négy kis legény.
Szeressétek egymást, ameddig csak éltek,
Igy lessz az jó nekünk, és igy lesz jó néktek!
Amikor majd nagyok lesztek, mi meg már nem leszünk,
Még akkor is valahonnan mi, reátok lesünk!
E nemzetnek, és Istennek lesztek katnái,
Boldogabban fogjuk mi is, a feltámadást várni!!!
2016 október 2 !!!
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)